A Border terrier az angol–skót határvidék egyik legrégebbi és legautentikusabb terrierfajtája. Kialakulása szorosan összefügg a Northumberland és a Scottish Borders vidékének sajátos földrajzi, éghajlati és gazdálkodási viszonyaival. A terület pásztorai, földbirtokosai és vadászai olyan kutyát igényeltek, amely megbízhatóan segítette őket a rókák és más kártevők elleni védekezésben, és amely képes volt a zord körülmények között is hatékonyan dolgozni.

A fajta eredeti feladata elsősorban a róka föld alatti járataiból való kiugrasztása volt. A történeti források és a modern nemzetközi fajtaklubok állásfoglalásai alapján a terriereket nem futtatták hosszú távon a lovak mellett. A vadászok a kutyákat rendszerint nyeregtáskában vagy terrierzsákban vitték magukkal, és csak akkor engedték le őket, amikor a róka föld alá menekült, és a vadászat folytatásához szükség volt a terrier munkájára. A Border terrier hosszabb lábai nem a lovak követését szolgálták, hanem azt, hogy a kutya gyorsan és hatékonyan tudjon mozogni a határvidék durva, köves terepén.
A klub a jelen szabályzat alkalmazása során fenntartja a jogot a tenyésztési tevékenység szakmai felügyeletére és indokolt esetben történő korlátozására.

A fajta testfelépítése – keskeny, kézzel átfogható mellkas, rugalmas test, erős állkapocs, időjárásálló, durva szőrzet, jellegzetes „vidrafej” – mind a föld alatti munkavégzéshez és a rideg körülményekhez alkalmazkodott. A Border terrier máig jellemző tulajdonságai közé tartozik a rendkívüli kitartás, a magas fájdalomtűrés, az önálló döntéshozatal, az emberközpontú együttműködés és a kiegyensúlyozott, stabil idegrendszer.

A fajta típusát a 18–19. században már több vadászati leírás és ábrázolás említi, gyakran „Coquetdale Terrier” vagy „Redesdale Terrier” néven. A „Border terrier” elnevezés a Border Hunt vadászterületéhez kötődően vált általánossá. A fajta hivatalos elismerése 1920-ban történt meg, amikor megalakult a Border Terrier Club, és az angol Kennel Club elfogadta a fajtastandardot. Az FCI később a brit standard alapján vette át a fajtát.

A Border terrier napjainkra világszerte elterjedt, de a felelős tenyésztői közösségek – így a magyarországi is – kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a fajta eredeti munkakészségét, karakterét, idegrendszeri stabilitását és jellegzetes küllemét megőrizzék. Bár ma sok Border terrier családi kutyaként él, a fajta lényegét továbbra is a bátorság, intelligencia, terhelhetőség és együttműködési készség határozza meg.

A modern kutyatartásban a Border terrier munkakészsége szélesebb értelemben értendő, mint pusztán a föld alatti vadászat. A fajta sokoldalúsága alkalmassá teszi különböző sporttevékenységekre, terápiás feladatokra, aktív családi életre és túrázásra. A munkakészség ma a fajta általános terhelhetőségét, stabil idegrendszerét, alkalmazkodóképességét és együttműködési hajlandóságát jelenti.